Miért éppen Gönyű?
Gönyű különleges helyen fekszik: itt találkozik a Győr felől érkező Mosoni-Duna a Duna főágával. A folyó két ága nem mindig kínált egyforma feltételeket. Ami jó volt egy árral szemben haladó, vontatott hajónak, az nem feltétlenül felelt meg a víz erejéből élő molnárnak. A hajómalomnak folyamatos, megfelelő sodrásra volt szüksége. Alacsony vízállásnál ezért nem egyszerűen kevesebbet őrölt: olykor el is kellett vontatni oda, ahol újra elég víz hajtotta a kereket. [WAL]
Ez a helyzet magyarázza meg, miért jelennek meg a gönyűi malmok a vízügyi és hajózási forrásokban. Gönyű nem csak a gabona útjának állomása volt: a folyón elhelyezett malmok, az őrlésre váró gazdák és a szállítás érdekei is találkoztak a partjainál. A hajómalom egyszerre volt munkahely, értékes berendezés és mozgatható, a Duna változásaihoz alkalmazkodó műhely.
Az Erebe-szigetek és a mai parti erdő története ettől még nem azonos a malmokéval. A hajómalmok Gönyű tágabb folyami térségéhez kapcsolódnak; a régi jelöléseket nem vetítjük át automatikusan a mai szigetek pontos helyére.
1698: amikor a malmok helyet változtattak
A történet egyik legkorábbi, különösen szemléletes írott nyoma az 1698-as szárazsághoz kötődik. Borovszky Samu Győr vármegye történetét összegző monográfiája szerint a Kis-Duna vize olyan alacsonyra apadt, hogy a győri vízimolnárok és hajósok a malmaikat és gabonaszállító hajóikat Gönyű alá, a Nagy-Dunába vontatták. [BOR]
A folyó ekkor nem csupán szállítási út volt, hanem a mindennapi kenyérhez szükséges őrlés energiáját is adta. Ha a víz elfogyott egy megszokott helyen, egész mesterségek napirendje változott meg: vontatni kellett a malmot, új kikötőhelyet kellett keresni, és ott meg kellett oldani a gabona beszállítását. A monográfia szerint az őrlési díjak körül is vita támadt. A vármegye 1698. április 7-én közgyűlési rendelkezésben lépett fel a túlzott díjak és a visszaélések ellen. [BOR]
Így a hajómalmok története a Duna változékonyságáról is mesél. A munkájukat a víz biztosította, de ugyanaz a víz hiányával vagy áradásával veszélybe is sodorhatta őket.
1773: huszonnyolcból negyvenhárom
Joseph Walcher 1773-ban a dunai hajózhatóságot vizsgálta. A felmérésről készült jelentést Ambrózy Gábor 2023-as doktori értekezése részletesen feldolgozza. A Gönyűre vonatkozó táblázatban egészen különleges két adat szerepel: júliusban 28, ugyanazon év októberében már 43 hajómalom állt a Dunán. Az értekezés a növekedést a Mosoni-ág alacsony vízállásával és a győri molnárok áttelepítésével magyarázza. [WAL]
A két szám egy 1773-as hajózási felmérés két időpontját jelöli. Nem egy 19. századi katonai térképen megszámolt malmok adata, és nem jelenti azt, hogy a térségben minden évben ugyanennyi malom működött.
Walcher jelentése nem romantikus folyami látványként tekintett a malmokra. A hajózási akadályokat kereste: a megfigyelés szerint a malmok egy része a hajózó útba került, ezért áthelyezésüket és az okozott károk rendezését javasolta. Ugyanaz a folyó szolgálta a gabona őrlését és a gabonával megrakott hajók közlekedését, de a két tevékenység időnként akadályozta egymást. [WAL]
Képzeljük el egy pillanatra a tájat: a part felől érkező gabonás szekereket, a sodrásba állított malmokat, a malomkerék mély, ismétlődő hangját és a hajósokat, akiknek biztonságos útvonalat kellett találniuk közöttük. Ez a leírás szemléltető elképzelés, nem egy korabeli szemtanú szó szerinti beszámolója. A malmok nagy számát és a hajózási akadályt viszont forrás dokumentálja.
Hogyan működött az úszó malom?
A gönyűi hajómalmokat nem szabad a partra épített, felülcsapott vízkerekű malmokkal összekeverni. A dunai hajómalom két úszó részből álló berendezés volt: a nagyobb, fedett házhajón helyezkedett el az őrlőszerkezet; a kisebb völgyhajó a köztük forgó lapátkerék tengelyének másik végét tartotta. A folyó sodrása forgatta a kereket, a forgás pedig a malomköveket hajtotta. A gönyűi és győri hajósmolnárok életét Czigány Béla részletes néprajzi és levéltári kutatásai tárgyalják. [CZI]
Éppen a mobilitás volt az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Egy rögzített parti malom a helyével együtt maradt, az úszó malom viszont követhette a megfelelő vízjárást. Ez nagy előny volt, de a vontatás, a kikötés és a téli tárolás összetett munkát jelenthetett.
Molnárok, tulajdonosok és a folyó szabályai
A hajómalom nem egyszerűen egy vízre helyezett gép volt. Tulajdonosa vagy bérlője, molnárja, segítői és ügyfelei voltak; működését a folyóparti birtokviszonyok, a céhszabályok és a hajózás érdekei egyaránt befolyásolták. Czigány Béla Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez című, az Arrabonában megjelent tanulmánya kifejezetten kitér a gönyűi Duna malmaira és a malomtartás jogi kérdéseire. A tanulmány leírja a földesúri vizekhez kapcsolódó malomhelyeket és a hajóút szempontjából szükséges ellenőrzéseket is. [CZI]
A malmok körüli világban a gazdák számára a gabona biztonságos és méltányos megőrlése számított, a molnárnak a megélhetését kellett biztosítania, a hajós pedig akadálytalan vízi utat szeretett volna. Az 1698-as díjvita és az 1773-as hajózási felmérés ugyanannak a bonyolult együttélésnek két különböző oldalát mutatja.
A 19. századi térképek ennek a folyami gazdaságnak a nyomait őrizhetik. Egy térképlapon szereplő malomjel azonban nem árulja el a molnár nevét, a malom tulajdonosát vagy az őrlés mennyiségét. Ehhez céhes iratok, birtokiratok, vízügyi iratok és levéltári térképek együttes vizsgálata szükséges.
Mit árul el a régi katonai térkép?
A Gönyű előtt kirajzolódó régi malomjelek izgalmas nyomok. Egy történeti térkép megmutathatja, melyik folyóágnál, milyen partszakaszhoz viszonyítva ábrázolták a malmokat. De előbb meg kell állapítani a térkép évét, jelmagyarázatát és készítésének célját. A katonai felmérés nem feltétlenül a molnárok részletes nyilvántartása: a térképen egyforma jelölés többféle építményt vagy elnagyolt helyzetet is takarhat.
- Nyisd meg ugyanazt a térképet az Arcanumban, és jegyezd fel a térképréteg nevét.
- Keresd meg az adott szelvény korát és a jelmagyarázatot.
- Olvasd le a korabeli folyóágat, a partvonalat és az esetleges malomjelölést.
- Vesd össze egy másik katonai felméréssel és a mai térképpel, de számolj a folyómeder változásával és a térképrétegek illesztési eltérésével.
- A malmok pontos korabeli számát és helyét csak az ellenőrzött lap alapján tüntesd fel.
Fontos: a cikk nem közöl és nem másol át engedély nélkül Arcanum-térképrészletet. A jelenlegi oldalon szereplő hajómalomábra önálló, általános működési szemléltetés; nem történeti térkép. A beküldött telefonos képernyőképből a szelvény pontos levéltári azonosítása még nem végezhető el.
A levéltári vízrajzi térképeken érdemes a malomhely, hajómalom, Gönyű, Győri-Duna és Vének keresőkifejezéseket is használni. Egy 1840-es években készített térképlap már más folyóállapotot mutathat, mint Walcher 1773-as megfigyelése.
Mi maradt utánuk?
A folyó munkájának tárgyi emlékei nem mindig láthatók. A malmok faanyaga elpusztulhatott vagy új felhasználást kaphatott, a kikötéshez használt fémtárgyak és a mederben maradó egyéb tárgyak pedig különböző korszakokból származhatnak. Egy lánc, horgony vagy deszkadarab önmagában nem bizonyítja, hogy hajómalomhoz tartozott.
Dr. Tóth János Attila búvárrégész 2009-es gönyűi szonárvizsgálatáról szóló beszámolója egy part közeli mederbeli alakzatot és szögletes tárgyakat említ. Felvetette, hogy akár hajó vagy hajómalom nyomai is lehetnek, de más magyarázatot, így a térségben ismert hadianyagszállító hajó maradványait sem zárta ki. A beszámoló nem azonosított hajómalomroncsot, további vizsgálatot tartott szükségesnek. [TOT]
A malmok emléke sokszor biztosabban él tovább a régi iratokban, térképekben, céhes kutatásokban és családi fényképekben, mint a víz alatt. Ha Gönyűhöz vagy a hajós családokhoz kötődő tárgyad, malomfotód vagy dokumentumod van, a kapcsolati oldalon keresztül jelezheted. A közzétételhez a jogosult engedélye szükséges.
Két rövid forrásnyomozó feladat
1. Miért „költözött” egy malom?
A forrás szerint 1698-ban a győri molnárok Gönyű térségébe vontatták malmaikat. Az 1773-as felmérés ismét alacsony vízállással magyarázza az áttelepítést. Miben hasonlít a két eset, és miben különbözik a források célja?
Tanári kapaszkodó: Mindkét esetben a Mosoni-ág alacsony vízállása a kulcs. Borovszky helytörténeti eseményként írja le a szárazság következményét és a díjvitát; Walcher a hajózás akadályait vizsgálta.
2. Mit tudunk, és mit csak sejtünk?
Walcher szerint októberben 43 hajómalom volt Gönyűnél. Egy régi térképen malomszerű jeleket látsz a folyón. Igazolható-e ebből, hogy a térképen ugyanaz a 43 malom szerepel?
Tanári kapaszkodó: Nem. Az évszám, a térképréteg, a jelmagyarázat és a korabeli folyóág vizsgálata nélkül ez nem következik az adatokból. A két forrást külön kell azonosítani.
További helytörténeti és térképes feladatok a pedagógusoknak szóló részben →
Források, felhasználás és nyitott kérdések
A hivatkozások az eredeti gyűjteményekhez vagy azonosítható feldolgozásokhoz vezetnek. Külső térképet és fényképet a forrás engedélye nélkül nem másolunk át az oldalra.
- [BOR] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Győr vármegye, 1698-as szárazság és a malmok Gönyű térségébe vontatása (új lapon nyílik).
- [WAL] Ambrózy Gábor: Gróf Batthyány Tivadar (1729–1812), PhD-értekezés, 2023, 3.7. fejezet, különösen a 78. oldal táblázata; Walcher 1773-as jelentésének feldolgozása (PDF, új lapon nyílik). A feldolgozás az eredeti Walcher-kéziratot is azonosítja: Közlekedési Múzeum, Kézirattár, 201/1965.
- [CZI] Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arrabona 4. (1962), 97–116. és további folytatások; a Hungaricana könyvtári gyűjteményében kereshető (új lapon nyílik).
- [ARC] Arcanum Térképek: a katonai felmérések és Gönyű korabeli folyópartjának térképi kutatása (új lapon nyílik). Az itt közölt sematikus hajómalomábra nem ezekből a térképekből készült másolat.
- [TOT] Tóth János Attila: Szonárral Gönyűnél, Örvények titkai, 2009. december 10. (új lapon nyílik). A szerző megfigyelése nem azonos egy igazolt hajómalom-lelettel.
Nyitott kutatási kérdés: A telefonos Arcanum-képernyőképen látott jelek pontos szelvénye, korabeli neve és egyedi malmainak elhelyezkedése további térképi ellenőrzést kíván. A 2009-es medervizsgálat megfigyelését nem kötjük hozzá bizonyíték nélkül az 1773-as malmokhoz.