Római művészet · Régészeti forráskritika

Csillagképek és mítoszok a római határ mellett

Androméda, Pégaszosz és egy különös vaspusztai tárgyrajz: miért mesélnek a római kori képek a Duna menti emberek világáról?

Brigetiói leletek – a vaspusztai rajz részletei kutatandókKb. 7 percFejezetekhez ugrás ↓
Történeti metszet a Traianus-oszlop római jelenetéről; a kép nem a brigetiói falfestmény.
Történeti szemléltető ábrázolás. A brigetiói falfestmények eredeti képeit a múzeum hivatalos oldalán lehet megtekinteni.

A római ház mennyezetén az égbolt

Brigetio polgárvárosának lakóházaiból különösen látványos falfestmények kerültek elő. A Brigetio Öröksége Látogatóközpont ismertetője Andromédát, Perszeuszt és Pégaszoszt ábrázoló festményeket, istennőalakokat és lakomajelenetet is említ. A képek nem az Erebe-szigeteken kerültek elő: a környék római kulturális világához tartozó, Komárom-Szőnyben feltárt műtárgyak. [BR]

Miért érdekes egy helytörténeti oldalon egy mitológiai festmény? Mert emlékeztet arra, hogy a római határ mellett nemcsak katonák éltek. A polgárváros lakói otthonokat díszítettek, történeteket ismertek és mindennapjaikban a birodalom távoli vidékeiről származó képi hagyományokat is használták.

Androméda, Perszeusz és Pégaszosz

A görög-római mitológiai hagyományban Androméda és Perszeusz története a veszélyből való megmenekülésről is szól, Pégaszosz pedig a képzeletbeli szárnyas ló. Brigetio falfestményein ezek a motívumok a lakóházak díszítésének részei voltak. A festmények restaurált részleteit a látogatóközpont mutatja be. [BR]

A mítosz itt ókorban ismert történet, a falfestmény pedig régészeti lelet. Nem szabad azt állítani, hogy a képeken szereplő mese Brigetióban vagy Gönyű mellett valóban megtörtént. A történet jelenléte a képi kultúráról bizonyít valamit, nem a mitológiai események valóságáról.

A vaspusztai Minótaurosz: egy irattári nyom

Az Ács-Vaspuszta lelőhely régészeti adatbázisában egy 1925-ös, A vaspusztai Minótaurosz és a földgömbön álló géniusz című tárgyrajz szerepel. Maga a bibliográfiai adat ellenőrizhető, de az itt hozzáférhető leírás nem elegendő annak megállapításához, hogy a rajzon ábrázolt tárgyak pontosan milyen állapotban, milyen összefüggésben vagy hol kerültek elő. [MNM]

Ezért ezen az oldalon a Minótaurosz nem „bizonyított helyi szörnylegendaként” szerepel. Inkább jó példa arra, miért kell a régészeti tárgy leírását és a róla szóló későbbi címet is eredeti dokumentumban ellenőrizni. A tárgyrajz részletes tanulmányozását múzeumi kutatás folytathatja.

Képekből kérdések

Keress a térképatlaszban olyan helyet, ahol római épület állt, majd nézd meg, milyen típusú forrásból származik az információ. Egy régészeti adatbázis a lelet helyét és dokumentációját tartja nyilván; egy múzeumi kiállítás a tárgy jelentését is segít megérteni; egy mitológiai elbeszélés a korabeli képzelet és kultúra világába vezet. Mindhárom értékes, de különböző kérdésre válaszol.

A látogatóközpont aktuális bemutatóit és nyitvatartását mindig közvetlenül az intézmény oldalán érdemes ellenőrizni. [BR]

Források és ellenőrzés

A hivatkozások az egyes történeti és természettudományos állításokhoz vezetnek. Az idézet nélküli magyarázatok saját szövegek; a mondák és a történelmi fikció külön jelölést kaptak.

  1. Brigetio Öröksége Látogatóközpont: régészeti kiállítás (új lapon nyílik) ↑
  2. Magyar Nemzeti Múzeum: Ács, Vaspuszta / Ad Statuas, 26556. lelőhely (új lapon nyílik) ↑