A római erőd kapuja a Dunában

Vaspuszta: erőd a Duna mellett

Az Ács-Vaspuszta néven ismert római régészeti lelőhelyet a szakirodalom Ad Statuas néven is azonosítja. Nem az Erebe-szigeteken található: Ács térségében, a Duna menti római határvidék részeként kapcsolódik a folyó történetéhez. A lelőhelyen római kori katonai tábor és más építmények nyomait tartják nyilván. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa külön is rögzíti a tábor kapujának megmaradt falcsonkját. [MNM]

Ez az a pont, ahol a helytörténet és a természetföldrajz ugyanarra a kérdésre vezet: hogyan lehet, hogy ami az egykori part mellett állt, annak maradványa ma a folyómederben található?

A falcsonk, amely alacsony víznél látható

Az adatbázis szerint a kőtábor főkapujának, a porta praetoriának egy falcsonkja alacsony dunai vízálláskor jól látható a mederben. Ez dokumentált megfigyelés, de nem szabad belőle azt a következtetést levonni, hogy az egész erőd a víz alatt áll, vagy hogy pontosan ismerjük a mai vízbe kerülés minden állomását. [MNM]

A Duna partvonala a történelem során mozgott. A víz építheti, alámoshatja vagy feltöltheti a partot; a folyószabályozás tovább módosíthatja ezt a folyamatot. Az Ad Statuas környezetében ezért a régészeti alaprajz, a történeti térkép és a mai meder összevetése szükséges ahhoz, hogy a változásról pontos képet alkossunk.

Három térkép, három eltérő kérdés

A római limes útvonalát szemléltető térképen a katonai táborok egymáshoz való viszonyát keressük. A 18–19. századi katonai felméréseken a korábbi partvonal és az utak alakját érdemes nézni. A mai térképen már a jelenlegi Duna-medret és a közlekedési kapcsolatokat vizsgálhatjuk. Egyik térkép sem vetíthető a másikra hibátlanul; a régi felméréseknek különböző mérési pontosságuk volt. [AU] [MNM]

Az Erebe-szigetek esetében ugyanez az összehasonlítás mutatta meg, hogy a mai rezervátum sok helyén a 20. század közepéig víz volt. A két történet külön helyszínről szól, de közös bennük, hogy a Duna nem mozdulatlan háttér. [ET]

Kik figyelhették a folyót?

A római határ mentén az erődök és őrtornyok feladata nem csupán a katonai jelenlét volt. A folyó mellett az utak, a híradás és az áthaladás ellenőrzése is a határ menti élet része lehetett. A környék nagyszentjánosi őrtornya és a vaspusztai tábor azonban nem ugyanaz az épület, és nem egyetlen összefüggő ásatási terület. A lelőhelyek önálló nyilvántartási adatokkal rendelkeznek. [MNM] [NMN]

Ezért ezen az oldalon a fő történet egy valódi régészeti tény: a tábor kapufalának egy része ma a Duna medrében figyelhető meg. A római határőr napját és a korabeli emberek beszélgetéseit külön, szemléltető fikcióként mutatjuk be.

Milyen bizonyítékra volna még szükség?

A partváltozás pontosabb rekonstruálásához vízrajzi térképek, georeferált katonai felmérések, régészeti dokumentációk és földtani rétegvizsgálatok együttes értékelése kell. A Magyar Nemzeti Múzeum adatbázisában a vaspusztai lelőhelyhez több évtizednyi terepbejárás és ásatási dokumentáció kapcsolódik. A nyilvánosan elérhető adatok alapján érdekes kutatási kérdéseket tehetünk fel, de a hiányzó felmérési eredményeket nem pótolhatjuk képzelettel. [MNM]