Ez a bemutató 10 diából áll, és körülbelül 10 perc alatt elmondható. Minden diához elérhető az előadói szöveg és az ellenőrizhető források. A forrásdia nem része a tízperces előadásnak.
1. dia · 0:40
Kaland a Duna szigetein
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Szemléltető, mesterséges intelligenciával készült légi tájkép a Duna erdős szigeteiről és mellékágairól; nem dokumentumfotó.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
Sziasztok! Ma elutazunk a Duna mellé, egy különleges szigetvilágba. Ez az Erebe-szigetek vidéke, Gönyű és Nagyszentjános közelében. Megnézzük, hogyan alakítja a folyó a tájat, kik lakhatnak az ártéri erdőben, és miért fontos ez a két falu. A végén egy gyors kvíz is vár rátok. A nyitóképet hangulatképnek használjuk: a tájat mutatja be, de nem pontos légifotó.
Források
2. dia · 1:00
Három név, egy közös táj
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Szemléltető térkép Gönyű, Nagyszentjános és az Erebe-szigetek Duna menti elhelyezkedéséről; nem méretarányos.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
A Duna egy nagyon hosszú folyó, amely Magyarországon is áthalad. A két falu, Gönyű és Nagyszentjános, ugyanahhoz a Duna menti tájhoz tartozik. A szigeteket Erebe néven ismerjük. Gönyűn a hajózás emlékei is fontosak, a védett erdőrezervátum területe pedig közigazgatásilag Nagyszentjánoshoz kapcsolódik. Mutassátok meg az ábrán a szélesebb főágat és a keskenyebb mellékágat! Fontos: ez rajzolt, egyszerűsített térkép, nem lehet vele túrázni.
Források
3. dia · 1:10
Hogyan születhet sziget?
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Terepfotó: kavicsos Duna-part és vízparti növényzet az Erebe vidéken.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
A Duna nemcsak folyik, hanem épít és alakít. Apró köveket, homokot és iszapot szállít. Ahol ezek lerakódnak, zátony keletkezhet. Ha egy idő után növények jelennek meg rajta, a felszín erősödhet és egyre inkább szigetnek látszhat. A folyó viszont később ismét átrendezheti a medret és a partokat. Az Erebe ma látható szigeteinek történetéhez a folyószabályozás is hozzátartozik, ezért nem mondjuk, hogy minden mostani sziget ugyanolyan régi, mint a neve.
Források
4. dia · 1:05
Egy erdő sok otthona
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Szemléltető illusztráció a puhafás ártéri ligeterdőről és a folyóhoz kötődő élőhelyekről.
- Szemléltető illusztráció egy jégmadárról; nem helyszíni fajmegfigyelés dokumentuma.
- Terepfotó egy apró csigaházról a természetes környezetben.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
A Duna mentén sok helyen puhafás ligeterdő nő. Itt a fűzek és a nyárak fontos fák. A kidőlt fa nem feltétlenül szemét: rovaroknak és gombáknak adhat otthont. A madarak táplálékot kereshetnek a víz közelében, a csigák és más apró állatok pedig a talajban, a levelek között és a parton élnek. A jobb felső madárkép szemléltető illusztráció, nem annak bizonyítéka, hogy azt a madarat éppen ezen a szigeten fényképezték. Kérdés az osztálynak: ti milyen élőlényt keresnétek először?
Források
5. dia · 1:05
Gönyű: a hajósok világa
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Valós gönyűi Duna-parti hajóállomás és látogatóközpont a folyó felől, Wikimedia Commons-fotó.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
Gönyű történetében a Duna és a szárazföldi út is fontos. A római korban a mai Gönyű területén útállomás működött, ahol az úton haladók megállhattak. Később a hajózás és a rakodás sok embernek adott munkát. Régen a hajókat a partról is vontatták, ma pedig modern dunai kikötő működik a térségben. A fényképen a gönyűi dunaparti hajóállomás látható. Kérdezd meg: szerintetek miben volt más egy hajós élete száz évvel ezelőtt, mint ma?
Források
6. dia · 1:05
Nagyszentjános: sok nemzedék helye
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Valós fotó Nagyszentjános temetőjéről, síremlékekről és a központi kálváriakeresztről, Wikimedia Commons-fotó.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
Nagyszentjános múltja is régre nyúlik vissza. A határában római őrtornyok maradványait kutatták. Később a földeken dolgozó családok és a vasút is formálta a települést. A helyi településtörténet 1856-ban megnyíló vasútállomást említ, 1990-től pedig a község önálló önkormányzatot alakíthatott. A képen látható temető azt is eszünkbe juttatja, hogy egy falu történetét az ott élő emberek és családok őrzik tovább. A római őrtornyok nem a mai Erebe-szigeteken álló látogatható várak.
Források
7. dia · 1:00
Monda vagy bizonyíték?
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Szemléltető illusztráció történeti hajóvontatásról: emberek és lovak a folyóparton vontatnak egy hajót; nem történeti fénykép.
- Valós gönyűi Duna-parti hajóállomás és látogatóközpont a folyó felől, Wikimedia Commons-fotó.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
A helyi történetek szerint a szigetek neve összefügghet az „Erre be!” kiáltással. Az egyik monda a hajóvontatókhoz, a másik a török kori meneküléshez kapcsolódik. Ezek izgalmas történetek, de nem tudjuk őket pontos történelmi eseményként bizonyítani. A jobb oldalon valós mai gönyűi fotót látunk: ez megmutatja, hogyan nézett ki a lefényképezett hely a fotó készítésekor, nem bizonyítja a régi névmondát. A régészek másféle nyomokat keresnek, például alapfalakat, cserépdarabokat vagy téglákat. Kérdés: ha egy történet nagyon régi, attól biztosan pontosan úgy történt?
Források
8. dia · 1:10
Újra életre kelő mellékág
A dián olvasható szöveg
Képek szöveges leírása
- Terepfotó erdei vízfolyásról és vízparti növényzetről.
Előadói jegyzet: ezt mondd el
A folyó mellékága néha egyre kevesebb friss vizet kap. Az Erebe-szigeteknél 2025 februárjára olyan vízügyi munka készült el, amelynek során kotortak és megnyitottak egy korábbi kőakadályt. Így a Duna vize ismét jobban bejuthat a mellékágba. Ez segíthet a vízi élőhelyeknek. Fontos, hogy ettől még a természet hosszú távú változását tovább kell figyelni: az erdő például sokkal lassabban reagál. A dia fotója vízfolyást mutat, de nem a konkrét építési munkáról készült.
Források
9. dia · 1:00
Három villámkérdés
A dián olvasható szöveg
Előadói jegyzet: ezt mondd el
Most jöhet három villámkérdés! Az első: mi alakítja a folyópartot? A víz mozgása és a hordalék. A második: melyik falu múltjában fontos a hajózás és a kikötő? Gönyű. A harmadik: ha van egy régi névmondánk, az automatikusan bizonyított történelmi tény? Nem. A mondát hagyományként ismerjük meg, a tényeket pedig megfelelő forrásokkal ellenőrizzük. Zárásként elmondhatod: ugyanannak a folyónak a két partján élő emberek és az erdő története összekapcsolódik.
Források
10. dia · Nem része a 10 percnek
Források és képek
A dián olvasható szöveg
Előadói jegyzet: ezt mondd el
Ezt a diát akkor mutasd meg, ha a tanár vagy a közönség megkérdezi, honnan vannak a történetek és a képek. A hivatkozásokra kattintva el lehet jutni az eredeti forrásokhoz. A névmondákat hagyományként mutattuk be, a történeti és természettudományos állításokhoz külön forrásokat adtunk.
Források
- https://erdorezervatum.hu/node/132 (új lapon)
- https://www.erdorezervatum.hu/Jelentes_Erebe-szigetek_ER_alapfelmerese_2022ben (új lapon)
- https://wildisland.danubeparks.org/news-media/detail/news/erebe-completed/ (új lapon)
- https://programok.gonyu.hu/falutortenet-m (új lapon)
- https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/18360 (új lapon)
- https://nagyszentjanos.asp.lgov.hu/telepulestortenet (új lapon)
- https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/18253 (új lapon)
- https://nagyszentjanos.asp.lgov.hu/szent-janos-apostol-es-szent-liborius-puspok-temploma (új lapon)
- https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?lat=47.725&lon=17.85&z=13 (új lapon)