Három kő az erdőben
A NÉBIH 2007–2016-os győri körzeti erdőtervének történeti fejezete szerint a gönyűi erdőtömbben három régi határkő található, amelyeket a dokumentum valószínűsíthetően II. József korának felméréséhez köt. A feliratban Szentiván és Szentjános neve szerepel. Ugyanez a forrás arról is beszámol, hogy az Eszterházy-erdőbirtokról 1855-ben térkép készült. [N]
A határkő nem romantikus díszlet: birtokok, erdőhasználat és közigazgatás régi határait jelezhette. A dokumentum nem ad nyilvános, ellenőrzött túraútvonalat hozzájuk. Itt sem jelölünk meg hozzájuk GPS-pontot, és nem állítjuk, hogy a ma látható köveket személyesen ellenőriztük.
Két különböző erdőtörténet
A két falu között fekvő, részben homokos teraszvidéki erdő és a Duna hullámterében lévő mai Erebe-erdőrezervátum nem ugyanaz a táj. A NÉBIH erdőterve az egykori ácsi, gönyűi és győrszentiváni uradalmi erdőtömbökről ír. Az Erdőrezervátum Program pedig a Duna által fiatalon kialakított, időszakosan elöntött szigeti ligeterdő kialakulását vizsgálja. [N] [E]
Ezért a régi erdei határkő és a mai szigeti feketenyár ugyanabban a helytörténeti gyűjteményben szerepelhet, mégsem szabad őket ugyanarra a pontos helyre vagy korszakra helyezni.
Az erdő, amely fiatalabb a legendájánál
A Soproni Egyetem 2022-es alapfelmérése történeti térképekkel is vizsgálta az Erebe-szigetek születését. A rezervátum mai magterületén a 18. századi felmérés idején nyílt víz szerepelt; a 20. századi térképeken zátonyok, később egyre nagyobb erdős területek jelennek meg. Az Erdőrezervátum Program az 1942-es katonai térképet és az 1955-ös erdősülési állapotot emeli ki. [ET] [E]
Ez megváltoztatja a török kori Erebe-monda olvasatát. A történet a tágabb, régi dunai szigetvilág emlékét őrizheti, de nem bizonyítja, hogy a 16. századi események a mai rezervátum fái között zajlottak. A folyó azóta többször átírta saját térképét.
Egy dokumentált út Nagyszentjánostól Gönyűig
A Győri Vasutas Természetjáró Egyesület 2018. január 13-i túrabeszámolója konkrét, olvasható erdei történet. A résztvevők vonattal érkeztek Nagyszentjánosra, a Bakony-érnél kis hídon keltek át, majd a gönyűi erdőn keresztül a településig gyalogoltak. A beszámoló megemlíti a kikötő felé vezető utat és a Széchenyi jégtörő hajót is. [T]
Ez személyes túradokumentáció, nem hivatalosan jóváhagyott, ma is mindenütt járható útvonal. A történet ereje éppen a hétköznapi részletekben van: időjárás, homokos talaj, erdei csend, vízfolyás és a faluba való megérkezés. A régi túraleírást nem szabad mai megközelítési engedélyként kezelni.
Hogyan változtatta meg az ember az erdőt?
A régi erdőterv szerint az uradalmi erdőkben a 19. század közepétől tervszerűbb kezelés alakult ki. A későbbi időszakokban a fafajválasztás, a sarjaztatás, a telepítés és az erdősítési módszerek eltérően hatottak az állományokra. Az erdő nem csupán „érintetlen természet” volt: a tulajdon, a gazdálkodás és a tájhasználat hosszú időn át formálta. [N]
A szigetek mai természetvédelmi kérdéseiben már a természetes erdődinamika és az inváziós fafajok visszaszorítása is szerepet kap. A 2022-es kutatás szerint a feketenyárak és fehérfüzek mellett a zöld juhar jelenléte is jelentős a magterületen. [ET] [E]
Térképes nyomozás, biztonságosan
Egymás mellé tehető az 1855-ös erdőbirtok-térkép említése, az Első katonai felmérés és a modern erdőtérkép. De a régi térkép csak megfelelő georeferálás után vethető össze a maival, és a határkő tényleges helye további ellenőrzést igényel. A térképatlasz ehhez forráskapukat kínál. [N] [AU]
Ha a helyi családoknál régi erdei fotók vagy emlékek vannak, azokat az eredet, a dátum és a közzétételi engedély rögzítésével lehetne később a digitális helytörténeti gyűjteménybe felvenni. A védett erdőket és a vadállatokat a helyszínen nem szabad zavarni.
A táj napjainkban: saját terepfelvételek
A kapcsolódó, időpontozott helyi felvételeket a megfigyelt témához válogattuk. A fényképek nem szolgálnak hitelesített fajfelmérésként vagy vízállásmérésként.
Források és ellenőrzés
A hivatkozások az egyes történeti és természettudományos állításokhoz vezetnek. Az idézet nélküli magyarázatok saját szövegek; a mondák és a történelmi fikció külön jelölést kaptak.
- NÉBIH: 312. Győri körzet erdőterve 2007–2016, 99. oldal (új lapon nyílik) ↑
- Erdőrezervátum Program: Erebe-szigetek (ER-47) (új lapon nyílik) ↑
- Soproni Egyetem: az Erebe-szigetek alapfelmérése, 2022 (kutatási jelentés) (új lapon nyílik) ↑
- GYVTE: Túra a Gönyűi erdőben, 2018. január 13. (új lapon nyílik) ↑
- Arcanum: Első katonai felmérés – a térség (új lapon nyílik) ↑